Lantos

Ha van mennyország, akkor Lantos Tamás biztosan ott van már. Az amerikai kongresszus tagja volt, tizennégyszer választották újra.

A náci Németország borzalmainak, a holokausztnak a túlélője, s mint ilyen, az amerikai képviselőház egyedisége volt.

Sajnos, soha nem találkoztam vele, de mindig figyelemmel követtem tetteit. Most, hogy már Charon ladikja átvitte a túlsó partra, nagyon fog hiányozni. Talán nem csak nekem, hanem mindazoknak, akik hittek az igaz megmérettetésben, a humanizmus minden rosszat elsöprő erejében, a hitben, hogy a világ jóra, jobbra, megfontoltabbra fordítható.

Lantos nem csak a kommunizmus elleni harcban tüntette ki magát, de váltig bizonygatta, hogy a darabjaira szakított Magyarországot fel lehet támasztani, meg lehet menteni. A mentést nem egyszemélyes cselekedetként, hanem a magyar nép összefogó erejét bizonyító, a társadalom minden porcikáját megmozdító, mindent elsöprő forradalomként láttatta és álmodta meg.

A magyar nemzeten belül, az erdélyi magyarságot megkülönböztető szeretetével tüntette ki.

Lantos Tamás magyar volt Amerikában és amerikai Magyarországon, de mindenütt a világon elsősorban érző, építő, megvesztegethetetlen humanista volt.

Míg élt, szerettem, kedveltem, drukkoltam neki. Most, hogy már eltávozott közülünk, áldom az emlékét.