Skip to Content
Böszörményi Zoltán.info

Recenzió

A vers belső létezés – Varga Melinda esszéje Böszörményi Zoltán Az irgalom ellipszise című kötetéről

 A versolvasás közelebb visz minket önmagunkhoz, a vers maga a belső létezés, hiszen olyan mélyrétegeket mozgat meg bennünk, amelyekre legfeljebb a hozzá legközelebb álló művészet, a zene képes. Ezt a gondolatot bontja ki Böszörményi Zoltán Az irgalom ellipszise (Irodalmi Jelen Könyvek – Kalligram Kiadó, 2016) című, legújabb verseskötetének Nyitott szemmel című verse:

 

MANDICS GYÖRGY: Az éj puha teste – Böszörményi Zoltán regényéről

 A kritikusok már a két világháború között Joyce kapcsán a regény haláláról cikkeztek, azzal érvelve, hogy a modern regény elérkezett önön lehetőségei szélső határához, nincs tovább. De ha ezzel szemben azt nézzük meg, hogy mennyi minden következett még azután, akkor azt is látjuk, hogy a modern regény megújítása egy olyan folyamat, amely távolról sem zárult le, s minden valamirevaló író újra nekifut a lehetetlennek, s megkísérli, hogy e képlékeny formát újra átszabja s a maga igényei számára alakítsa át.

Orbán János Dénes: A molekuláris költészet – avagy a magyar poéta esete a talján atomfizikussal

majorana.jpg

…Méghozzá ugyanvalóst különös esete – minden mikszáthi allúziót mellőzve, mint azt a legújabb könyv utáni legújabb – és nem irodalmi, pontosabban: nem fikciós – fejlemények is sejtetik…

Kemény Zoltán: A haza ott van, ahová magunkkal visszük

majorana.jpg
Örvényszárnyon érkezett Bukarestbe 1979-ben, s a Címjavaslatok után Kanadában találta magát, majd egy hosszú, kanyargós utat követően Aranyvillamoson Pécsre látogatott. Pozsonyban és sok más helyen is megcsapta A szerelem illata, Majorana álarcában helyzetjelentést készített a tökéletes boldogságról, majd katedrálist emelt az Örök télnek. 2014-ben pedig Majoranával a tér tenyerébe érkezett vissza. Böszörményi Zoltán József Attila-díjas alkotó kötetcímekből szőtt költői életrajza a fenti formában is összefoglalható, de minden egyszerűsítés csalás, akár a költészet. S ha már hazudik a költő, tegye úgy, hogy elhiggyük neki. Játssza azt, hogy ő Majorana, a rejtélyes körülmények között eltűnt atomfizikus, vagy játssza éppen azt, hogy nem ő az. Hiszen az alanyi költőknek is szükségük van olykor alakmásokra. Mint Kosztolányinak Esti Kornélra vagy Babitsnak Jónás prófétára.

Mosonyi Kata: Majorana a kritika tenyerén

majorana.jpg

Böszörményi Zoltán (József Attila-díjas költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője) immár tíz esztendőt szentelt annak, hogy Ettore Majorana, 20. századi olasz, fiatalon titokzatosan eltűnt atomfizikus-zseni alakját a köztudatban tartsa. Míg a felületes olvasó számára mindez jó sztorinak (egy újabb Esti Kornél-esetnek) tűnik, mikor is a költő maszkot ölt, hogy narcisztikus lényét elrejtse, mégis megmutassa önmagát, addig elgondolkodtató a szerző makacs kitartása és egy interjúban elhangzott válasza: „Majorana én vagyok. Nem nekem, neki volt szüksége rám. Tovább akart élni általam. Nem tiltakozott, amikor a nevében nyilatkoztam meg”.

Major Zsuzsa: „És… a költészet látvány, a teremtés akarat"

Katedr__lis_bor__t___0.jpg

Böszörményi Zoltán verseskötete, a Katedrális az örök télnek című, tavaly jelent meg a Kalligram Kiadónál. Kortárs szerzők és könyvek között az olvasónak nem kell túl sokat keresgélnie ahhoz, hogy a megszokottól eltérő költészetre leljen a katedrálisban, ahol a verseknek célja van: érzéseket és érzeteket szőni látvánnyá, majd a hogyannal, milyennel közelíteni meg a különböző látványelemeket.

Fülöp Gábor: Böszörményi Zoltán – Füst (Lénárd-novellák)

Boszormenyi_Fust.jpg

Könyvbemutatóin Böszörményi Zoltán két újítást is bevezetett. Egyrészt minden résztvevőnek ingyen kötetet ad (ez ritkaság, mert az írók általában eladni szeretnék könyveiket, még a kollégáknak is), másrészt nemigen szereti a mostanában divatos „moderátorokat”.

Az európai „lágerben”

A tekintélyes lengyel irodalmi lapban, az Odrában a főszerkesztő, Mieczyslaw Orski az alábbi írásában méltatta Böszörményi Zoltán Láger című regényét, amely nemrég jelent meg Lengyelországban a neves költő és műfordító, Aleksander Nawrocki átültetésében

 

 

 

Varga Melinda: „A valóság vézna vásznán kokain”

Katedr__lis_bor__t___0.jpg

Böszörményi Zoltán legújabb – a pozsonyi Kalligram Kiadónál idén megjelent – verseskötetének már a borítója felkelti a figyelmet, nem lehet csak úgy elmenni mellette a könyvesboltban. A könyv címéhez remekül illő színes grafika – akárcsak a többi illusztráció – Részegh Botond munkája.

Payer Imre: Babonák Brazíliában

Boszormenyi_Fust.jpg

A kötet indítónovellája mágikus világot idéz, de azért, hogy az utána következők észelvűsége mintegy ellenpontként vonja vissza az ebbéli hitet. Ezen ingamozgás teszi többek között érdekessé a novella-füzért.

Tartalom átvétel