Interjúk
Kész regény - mondhatnánk okkal Böszörményi Zoltán életútjáról. A Kolozsvárról induló alkotó megjárta a Securitate pincéjét, aztán a tengerentúlra emigrált. Szülőföldjére visszatérve megteremtette az erdélyi szórványmagyarság napilapját és a legnagyobb példányszámú magyar irodalmi folyóiratot.
Nehéz is volna definiálni egy, két, három szóval. Vállalkozó, könyvkiadó, lapkiadó, főszerkesztő. Költő, mecénás. Elvándorolt és visszatért magyar. Ember, aki tenni akar, a Kárpát-medence talán leggyorsabban elmagyartalanodó táján – Dél-Erdélyben.
A határon túliak közül másoknak is eszébe jutott, hogy ne csak odahaza keressék közönségüket, hanem Magyarországon, sőt Nyugat-Európában is. Az idei ősz óta lehet kapni nálunk is az Irodalmi Jelent. A folyóirat főszerkesztője Böszörményi Zoltán, aki Nyugat-Európában, illetve Aradon él.
Aranyvillamos – harmadik szakasz. Az őszinteség egy különös fogalom a poétikában. Sokan az őszinteséget keresik és tisztelik a versben, holott a költőnek nem őszintének kell lennie, hanem hitelesnek. Ez a Monte Carlóban, Kanadában és Aradon élő Böszörményi Zoltánnak, a felvidéki Kalligram Kiadónál megjelent kötetének az üzenete.
A kanadai állampolgárságú aradi sajtómecénás, Böszörményi Zoltán arról beszél, hogyan gazdagodott meg, miért költ milliárdokat a Nyugati Jelenre, és milyennek látja a maga és mások helyzetét a politikában.
– Sántha Attila emlékezetes, a Krónikában közölt interjúja alapos, szakszerű munka volt. Többeknek, itt a végeken, mégis hiányzott belőle valami. A megfoghatatlan. Böszörményi Zoltánnak, az embernek a felmutatása, ahogy Zoltán hazaérkezik, mosolyog, köszön, vagy éppen vitatkozik (dörög és villámlik).
Legfrissebb
Szemelvények, Vers
Szemelvények, Próza
Szemelvények, Vers
Hangos könyvtár
Szemelvények, Vers
Recenziók
Kötetek
Hangos könyvtár
Olvasóim írták
Nagyszerű regény!
Legutóbb, mikor a Vaskaputól és Krassó-Szörényből jöttünk visszafelé októberben, a Jelen Házban kaptam meg Zoltán legújabb könyvét, a Míg gondolom, hogy létezemet.
Nagy érdeklődéssel olvastam végig, szó szerint végig, nemigen lehetett letenni.
Ezúttal is köszönöm Zoltánnak, illetve a Jelen Kiadónak, hogy ez a könyv megszületett. Mintha nyomtatott online történetet olvastam volna. Nagyszerű regény!
Barátsággal,
Gábor
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Kati Miklós
Nagyon szép vers, méltó kedvenc költőnkhöz, aki rövid/ ismert élete alatt annyi gyönyörű szerelmes és hazafias verset írt. Csak remélni lehet, hogy a csatatéren és nem idegen földön “ágyban, párnák közt” halt meg. Verseiben viszont örökké élni fog.
Az El nem küldött levél Petőfi Sándornak című vershez
Regina Galambos
Megható levél, méltó a nagy költő életéhez! Csak azt hiszem,már tudjuk bizonyosan nem került a távoli orosz bányába! Úgy halt meg,ahogy a szíve vágya volt,a csata fegyverei hangos forgatagában. Emléke mindörökké legyen áldott a magyarok között!🙏
A Lobbanás című vershez
Edit Siposné Tóth
A verset a természeti kép, vagy az ízzó vágy ihlette? Mindkettő csodás! Köszönöm.
A Lobbanás című versről
Katalin Rácz
Nagyon gyönyörű szép látvány és csodálatos gondolatok ! Köszönöm szépen!
A Regálról
Egy jó regény kimeríthetetlen értelmezési/olvasati lehetőséget kínál. A Regál ilyen regény. Lázár Kinga idézetei közül egy különösen elgondolkodtató. »Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?« A kérdést Tamás, a főszereplő teszi fel. Igen, érdemes ilyen szempontból is közelíteni a szereplők bemutatásához, s önmagunknak is feltenni a kérdést: Vajon én hogyan viselkednék a helyükben?
A semmi bőre
Nagyon szépen, találóan, meglepően vagy éppen megtorpantóan bánik a szerző a szavakkal, a magyar nyelvvel és a kulturális, irodalmi műveltségünkkel – egyszerre. (Moly.hu)